Jógázz kamaszként

A kamaszkor beköszöntével a testi változások hozzák hírül a pszichés fejlődés e szakaszát. A kamaszkor kezdete napjainkban akár 9-10 éves korra is tehető. Ez egyénileg változhat.

A kamaszkor gyakori problémája a hanyag tartás, ami eredményesen kezelhető a különböző mozgásformákkal, így a tradicionális jóga eszköztárával is.

Ebben a korban a gyermekek gyorsan nőnek, nehezen kezelik a megváltozott testarányaikat, de emellett az izmaik fejlődése sem mindig követi a gyors magasságváltozást. Válluk ilyenkor előreesik, a hasuk előredülled és a háti görbület fokozódik. A probléma már akár 10 éves kortól jelentkezhet. Szerencsére ilyenkor még nincs maradandó csontrendszeri változás. Ilyenkor tanácsos a has- és hátizmokat erősíteni, hogy azok mintegy természetes fűzőként meg tudják tartani a testet.

A jóga segít a helyes testtudat kialakításában, fejleszti a rugalmasságot, koordinációt. A légzésfigyeléssel, légzéstechnikák elsajátításával a gyerekek megtanulják kezelni, levezetni a feszültséget. A gyakorlatok javítják a koncentrációs képességet, növelik a fizikai és pszichikai teherbírást.

Sok szülőt váratlanul érnek a serdülők heves indulatai, pedig ha a szülő kellő higgadtsággal kezeli az útkeresés ezen szakaszát, az csak jót szülhet, hisz kialakul a két ember közötti megértés, tisztelet, barátság. Ezért tartom fontosnak, hogy a szülők közös programokat alakítsanak ki gyermekükkel. Erre nagyon jó alkalom lehet egy jógafoglalkozás.

A jóga segít a nyugalom, a bizalom és az egyensúly kialakításában és mindeközben harmóniát teremt a gyerekek életében.

4 inspiráló tipp iskolába készülő gyermekünk sikeréért

Holddal alvó

Minden család számára izgalmakkal teli időszak az iskolakezdés. Sokat beszélünk róla, készülünk, várakozunk. De vajon hogyan tehetjük könnyebbé az ezt megelőző időszakot? Mit tehetünk már most gyermekünk jövőbeni iskolai sikeréért? Adok pár ötletet az iskolát megelőző időszak tekintetében.

Mennyiség kontra minőség

Beszéljünk először a szülői minőségről. Rohanó világunkban lelkiismeret furdalás gyötörhet, hogy vajon ellátod-e megfelelően anyai vagy apai feladataidat.

Sokszor azt gondoljuk, minél több időt töltünk gyermekünkkel, annál jobban segítjük fejlődését, cseperedését. Ez így is van, de mit tehet az a szülő, akinek valamilyen oknál fogva kevesebb az ideje? Úgy gondolom, inkább számít az együtt töltött idő milyensége, mint mennyisége. Ha kevés időd is van, sokat tehetsz szülőként, gyermeked lelki épségének fenntartásában, ha értelmes közös programokkal támogatod tanulási, művelődési szokásainak alakulását.

Feladatlap vagy játék

Elérkeztünk a közös programhoz. Iskolába készül, így azt gondolhatjuk elő a feladatlappal, elvégre a tanítónénik is használják. Fontos megjegyeznem, hogy a szülőnek nem kell helyettesíteni a tanítót. Sokkal fontosabb a kiegyensúlyozott és harmonikus környezet megteremtése, ill. a kulturális és nyelvi környezet biztosítása. Ha tehát úgy gondoljuk, nincs ötletünk a fiatal nebulók segítésére, kezdjünk el visszaemlékezni gyerekkorunkra. Mennyi egyszerű és praktikus játék, ami főleg a szabadban történt, így új ismereteket felfedezve, színesebbé téve a mindennapokat. Fontos az élmény.

Élménytanulás

Az ilyen korú gyerekek gondolkodása szemléletes-képszerű. Nagy szerepet kap a kobakjában a cselekvés. Ha szeretnénk megismertetni egy bizonyos korral, játsszuk el azt, mutassuk meg, meséljünk neki, lehetőleg élményszerűen. Hihetetlen színészi képességek bújhatnak elő ilyenkor belőlünk. Teremtsük meg az otthoni színházat. Figyeljük meg hogyan kapcsolódik be a játékba, hogyan játszik felszabadultan. Nagyszerű gyermekirodalmak is vannak, amelyek felkelthetik a gyerekek érdeklődését bizonyos témakörök iránt.

Viszont ha egy növényt vagy állatot szeretnénk vele megismertetni, ne csak a könyveket hívjuk segítségül, hanem menjünk ki a természetbe és keressük meg azt. Számolni tanulunk? Miért ne tehetnénk azt babszemekkel, vagy cikkekre vágott almával? Számtalan képesség fejleszthető, ha hagyjuk a dolgokat nekik megélni és felfedezni. Ezeket az élményeket feladatlapokkal nem lehet pótolni, ráadásul egy idő után unalmassá válik a gyerekeknek. Viszont ha cselekedve tanul, figyelmét sokkal hatékonyabban tudja összpontosítani, emlékezetében pedig sokkal tovább megőrzi.

Mi a helyzet az olvasással? 

Jó ha rendszeresen felolvasunk, még akkor is, amikor már tud olvasni a gyerek. Kutatási adatok szerint, azoknál a gyerekeknél kevesebb a szövegértési probléma és érnek el jobb eredményeket, akiknél az olvasás gyakori jelenség. A különbség, majdnem egy félévnyi iskolázással egyenértékű. A “felovasót” hallgatva és figyelve, ő maga alkotja meg képzeletében a szereplők tulajdonságait, a mese környezetét, ami által fejlődik a fantáziája és a kreativitása. A későbbiekben is fontos a meseolvasás. A nebulókkal való foglalkozás különböző lehetőségei közül, a mesélés, a tanultakról  való beszélgetés nagyon hasznos, hisz spontán élmény. Tehát otthon, elsősorban nem az olvasástanulás feladatait – betűkirakó, szólánc – kell a játéktevékenység tárgyává tenni.

Végeredményben ha élményt adunk iskolába készülő gyerekünknek, máris teljesítettük szülői kötelezettségünk egy részét.

Nagyon jó iskolakezdést kívánok mindenkinek!

Categories: Iskola Tags: Címke: , , , , ,